Ha néha-néha visszaszáll a múltba
Gondolatom, sötét holló gyanánt,
Eszembe jut a csendes őszi este,
Mely annyi szenvedést hozott reánk.
S ott ülök újra hervadt levelek közt
A gyeppadon, szép szőke lány veled
S nem jut eszembe, hogy rég elfeledtél
És réges-régen elvesztettelek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése